Húsvét, avagy a feltámadás ünnepe

Hírek , beszámolók, úti cél ajánlók

Húsvét, avagy a feltámadás ünnepe

Feltöltve: 2015-02-18

A húsvét a kereszténység legnagyobb és legrégibb ünnepe, annak vasárnapján Krisztus feltámadását ünneplik világszerte.

A húsvét mozgó ünnep, ami azt jelenti, hogy a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnapra és hétfőre esnek az ünnepnapok (március 22. és április 25. között). Az ünnepkör kezdetét a farsang vége, a hamvazó szerda és a negyven napos hús nélküli böjt előzi meg. A keresztények a tavaszi böjtöléssel megemlékeznek arról a negyven napról, amelyet Jézus a pusztaságban töltött. Ezekben a napokban háromszor is megkísértette őt a Sátán. Először, amikor Jézus éhes lett, arra igyekezett rábírni őt a Gonosz, hogy a köveket változtassa kenyérré. Jézust ezt megtehette volna, mégis inkább azt válaszolta neki: nemcsak kenyérrel él az ember.

A különféle vallásokban a böjti előírásoknak, étel-ital tilalmaknak egészségmegőrző szerepük is van: a negyven napos böjt a karácsony óta tartó és farsangon áthúzódó bőségesebb táplálkozással, mulatozással teli időszakot zárja le. A böjt utáni első két nap már az ünnep, magyar neve is innen ered: húsvét, vagyis az a nap, amikor a böjt után először szabad újra húst enni. Az angolszász kultúrában a húsvét neve Easter Holiday, vagyis Ostara istennő ünnepe. Ostara vagy Eostre kelta istenség, a napéjegyenlőség idején ünneplik, amiért felébreszti a tavaszt és a természetet. A keresztény húsvét előzménye a zsidó Peszah ünnepe, amely az egyiptomi mészárlásról emlékezik meg. Ekkor ugyanis a zsidók bárányvérrel kenték be házaik ajtaját, így a halál angyala elkerülte őket, ezzel megmenekültek.

A keresztények újraélik a mítoszt

A húsvét vasárnapot a virágvasárnap és a nagyhét előzi meg a keresztény ünnepkörben. Virágvasárnapon arról emlékeznek meg a keresztények, amikor Jézus szamárháton, virágesőben, a tömeg ujjongása közepette bevonult Jeruzsálembe. Nagypénteken fogták el Jézust a rómaiak, hogy Pilátus elé vigyék. Megostorozták, megszégyenítették, kigúnyolták, majd a Golgota hegyére menetelt a hatalmas kereszttel a vállán, amelyen meg is feszítették. Ugyanezen a napon Jézus – aki magát az ember fiának nevezi, de a keresztények az Isten fiának is tartják – meghal a kereszten. Szombat este már a húsvét vigíliájának számít, vagyis, akkor már Krisztus feltámadását ünnepli a kereszténység.

Miután Jézus meghal, testét a katonák egy gazdag keresztény férfi által vásárolt sírba viszik. Mikor az asszonyok ezt megtudják, szaladnak az apostolokkal együtt, de már nem találják a tetemet, a követ pedig, amely a barlang száját zárta le, valaki elgördítette. Az oda érkezettek bent egy angyalt látnak, aki azt kérdezi tőlük: miért keresitek a holtak között az élőt? Manapság az ünnepi misén a hívek a pappal együtt kimennek a templomból, elindulnak megkeresni a halott Jézust, majd visszatérve mámoros örömmel éneklik: Christus vincit! Christus regnat! Christus, Christus imperat! Vagyis Krisztus feltámadt, legyőzte a halált, így a hívek megehetik otthon az ünnepi sonkát, tojást, kolbászt, kalácsot.

Keresztelő, ételáldás, locsolkodás

húsvét másnapja, vagyis a húsvét hétfő a keresztény falvakban a megtisztulásé, a megkeresztelésé és a termékenységvarázslásé. Ezen a napon a templomban keresztelők zajlanak, és a papok megáldják a kosarakban hozott ételeket, borokat. Ezen a napon a férfiak már hajnalban elindulnak, bekopognak a lányos házakhoz, és hosszabb-rövidebb köszöntő és locsolóvers után megöntözik vagy megvesszőzik a lányokat, hogy egészségesek és termékenyek legyenek. Akad, ahol vödör vízzel locsolják a lányokat, de a két világháború között inkább kölni vízzel, rózsavízzel végezték a tisztító, egészségmegőrző és termékenységvarázsló szertartást, amely hagyomány máig megmaradt.

A lányok piros tojással, hímes tojással kedveskednek a locsolásért. Ilyenkor tartják a határjárás napját is, amikor a fiatalabb nős férfiak és a legénynek bejárják a falu határát, megújítják, újra rögzítik a telekhatárokat, és védelmet kérnek a falura. Hajnal felé pántlikákkal, színes papírokkal díszített fenyőágakat raknak a kapukra annak érdekében, hogy bő legyen a háziak földjén a termés és mindenben gazdagodjanak.

A húsvét állatai

A húsvét szimbolikus állata a bárány és a nyúl. A zsidók számára a hagyományos áldozati állat a bárány volt. Jézus a szelíd báránnyal azonosította magát, amely engedi, hogy feláldozzák azért, hogy az emberek megmeneküljenek a bajoktól és a haláltól. A húsvéti bárány így Jézus-szimbólum. A nyúl, amely a tojást tojja, szintén a húsvét állata. Szerepkörét többnyire azzal magyarázzák, hogy szaporasága a termékenységet fejezi ki, és mivel éjszakai állat, a Holddal is kapcsolatba lehet hozni, amely a nőt, az anyát és a termékenységet is jelentette a kereszténység előtti időkben. Olyan nézet is létezik, miszerint csupán félrefordításról van szó. Ugyanis a német családok körében dívott az a szokás, hogy húsvét idején fácánféle madarat ajándékoztak egymásnak. A császármadár neve németül: Haselhuhn, a nyúl pedig Hase. Ki tudja?